Írta Ana Canteli 2023. március 3-án
Idén február 21-én lépett hatályba Spanyolországban a 2/2023. számú törvény a szabálysértéseket bejelentő személyek védelméről és a korrupció elleni küzdelemről. Eddig a jogi keret olyan rendelkezésekre támaszkodott, mint a büntetőeljárásról szóló törvény vagy a zaklatás megelőzéséről szóló törvény. Az új szabályozás azonban a jogellenes vagy a szervezet politikájával ellentétes tevékenységekre vonatkozó információk bizalmas és biztonságos bejelentési csatornájának előmozdítása érdekében támogatja az úgynevezett panaszcsatorna létrehozását.
Egy olyan rendszer, amelyet a szervezeten belüli illegális vagy nem megfelelő viselkedés felderítésére és kezelésére, valamint az etikai és átláthatósági kultúra előmozdítására terveztek és fejlesztettek ki, miközben védi a panasszal élő felet.
Ezen csatorna szükségessége viszonylag új keletű gyakorlat, azonban bevezetésük számos országban mára ajánlottá vagy kötelező gyakorlattá vált.
Az Egyesült Államokban az Enron-botrányt követően elfogadott 2002-es Sarbanes-Oxley-törvény írja elő a vállalatok számára, hogy a munkavállalók részére panaszcsatornát kell biztosítaniuk a lehetséges számviteli csalások bejelentésére. Az EU-ban a 2019. évi Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló irányelv közös keretet hoz létre a visszaélést bejelentő személyek védelmére és a panaszcsatornák létrehozására valamennyi szervezetben. Ezek a törvények és rendeletek folyamatosan frissülnek, hogy a jogellenes vagy helytelen magatartás új formáival szemben is fel tudjanak lépni.
A panaszcsatorna létrehozásának több célja is van, többek között:
Az etikai és átláthatósági kultúra előmozdítása: a panaszcsatorna megléte azt mutatja, hogy a szervezet komolyan veszi etikai kódexét és az átláthatóság iránti elkötelezettségét. Növelheti az érdekelt felek bizalmát és a munkavállalók lojalitását.
Jogellenes vagy helytelen tevékenységek felderítése és megelőzése: A panaszcsatorna segíthet a jogellenes vagy helytelen tevékenységek, például zaklatás, diszkrimináció, csalás, korrupció és más etikátlan viselkedés felderítésében és kezelésében.
Jogi felelősség kockázatának csökkentése: Ha egy szervezet nem rendelkezik panaszcsatornával, és illegális vagy nem megfelelő viselkedés történik, felelősségre vonható rosszhiszeműségért - a megelőzésre irányuló ésszerű lépések elmulasztásáért. A panaszcsatorna megléte révén a szervezet bizonyítani tudja, hogy megfelelő intézkedéseket tett a bejelentett illegális vagy helytelen tevékenység kezelésére.
Visszaélést bejelentő személyek védelme: a panaszcsatornák lehetővé teszik a problémák bizalmas és névtelen bejelentését. Csökkentik a bejelentő zaklatástól vagy megtorlástól való félelmét.
Spanyolországban az új törvény előírja egy panaszcsatorna létrehozását az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok számára. Néhány példa azokra a szervezetekre, amelyeknek kötelező vagy ajánlott etikai csatornát létrehozni:
Tőzsdén jegyzett vállalatok: a tőzsdén jegyzett vállalatoknak a törvény vagy a tőzsdei szabályzat értelmében rendelkezniük kell egy panaszcsatornával a visszaélések és vállalati politika megsértésének bejelentésére.
Közszektorbeli szerződésekkel rendelkező vállalatok: Bizonyos esetekben a kormányzati szerződésekkel rendelkező vállalatoktól is megkövetelhető, hogy a közigazgatás jogi és szabályozási megfelelési követelményeinek részeként rendelkezzenek panaszcsatornával.
Pénzügyi intézmények: A bankok, hitelezők és biztosítótársaságok számára a törvény és az iparági gyakorlat írhatja elő, hogy rendelkezzenek panaszcsatornával a jogellenes tevékenységek, például a pénzmosás bejelentésére.
Nonprofit szervezetek: Bizonyos esetekben a nonprofit szervezeteknek, például alapítványoknak vagy nem kormányzati szervezeteknek kötelező lehet panaszcsatornával rendelkezniük az etikus magatartás és az átláthatóság előmozdítása érdekében.
A panaszcsatorna működése szervezetenként eltérő lehet. Alapvető fontosságú, hogy a szervezet világos és következetes irányelveket dolgozzon ki a panaszcsatorna folyamatára vonatkozóan, és ezeket közölje az összes alkalmazottal és érdekelt féllel. A szervezetnek azt is biztosítania kell, hogy a panaszcsatorna hozzáférhető és bizalmas legyen, és intézkedéseket kell hoznia a visszaélést bejelentők megtorlással szembeni védelmére.
A 2/2023. sz. törvény kimondja, hogy a panaszcsatornáknak meghatározott követelményeknek és eljárásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy megfelelően működjenek. Az alábbiakban a panaszcsatornák működésének néhány legkritikusabb szempontját ismertetjük e törvény alapján:
Hozzáférhetőség: A panaszcsatornának elérhetőnek kell lennie a panasszal élők számára, mind a szervezeten belül, mind azon kívül, különböző kommunikációs csatornákon keresztül (e-mail, telefon, online űrlap stb.).
Bizalmasság: A panaszcsatornának garantálnia kell a bejelentők magánéletének védelmét és a panaszok bizalmas kezelését, védve az érintettek személyazonosságát és személyes adatait. A titoktartás a vizsgálat során gyűjtött információkra is vonatkozik.
Anonimitás: A visszaélést bejelentőknek lehetőséget kell adni arra, hogy névtelenül tegyenek bejelentést. Ugyanakkor arra ösztönzik őket, hogy azonosítsák magukat, hogy tájékoztatást kapjanak a vizsgálat állásáról.
Eljárási egyértelműség: A szervezetnek világos és részletes eljárásokat kell kialakítania a panaszok fogadására, nyilvántartására, kezelésére és megoldására. Az eljárásoknak könnyen hozzáférhetőnek és érthetőnek kell lenniük a panasszal élők számára.
Nyomozás: A panaszokat megfelelően és pártatlanul kell kezelni, a panaszkezelésre és a megfelelőségre szakosodott személyzet bevonásával, biztosítva, hogy a bizonyítékok és információk elegendőek és relevánsak legyenek.
Jelentéstétel: A szervezetnek szükség esetén részletes jelentést kell készítenie a panaszosoknak és az illetékes hatóságnak a vizsgálatot követően tett intézkedésekről és az elért eredményekről.
Védelem: A bejelentőket és a vizsgálatban részt vevő személyeket meg kell védeni a jóhiszemű panasz megtorlásával vagy negatív következményeivel szemben.
Képzés: A szervezetnek megfelelő képzést kell biztosítania a személyzet számára, hogy előmozdítsa az etikai és integritási kultúrát, és hogy tudják, hogyan kell eljárni a visszaélések észlelése esetén.
A szervezet felépítésétől és méretétől függően a panaszcsatorna kezelése különböző felek felelősségi körébe tartozhat. A leggyakoribb lehetőségek a következők:
Megfelelőségi/Szabályszerűségért felelős osztály: Egyes vállalatoknál a megfelelőségi osztály kezeli a panaszcsatornát és vizsgálja ki a beérkezett bejelentéseket. Ennek oka, hogy ezen osztály célja annak biztosítása, hogy a szervezet megfeleljen a vonatkozó törvényeknek és rendeleteknek, valamint a belső irányelveknek és eljárásoknak.
Humánerőforrás osztály: A humánerőforrás osztály kezelheti a panaszcsatornát, különösen, ha a panaszok zaklatással, diszkriminációval vagy más, a foglalkoztatással kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatosak.
Harmadik fél: Egyes esetekben a vállalatok egy másik szervezetet, például egy ügyvédi irodát vagy egy panaszcsatornákra szakosodott vállalatot bízhatnak meg a panaszcsatorna kezelésével. Ez segíthet biztosítani a bejelentések bizalmas kezelését és az objektív vizsgálat lefolytatását.
Audit bizottság: A tőzsdén jegyzett vállalatoknál az auditbizottság felügyelheti a panaszcsatornát, és biztosíthatja, hogy a beérkezett jelentések kezelésére megfelelő intézkedéseket tegyenek.
A panaszcsatornáért felelős személynek vagy csapatnak rendelkeznie kell a panaszok megfelelő és hatékony kezeléséhez szükséges tapasztalattal, készségekkel és függetlenséggel. A panaszcsatorna irányításának átláthatónak kell lennie, és összhangban kell állnia a szervezet belső irányelveivel és eljárásaival, valamint a jogi és szabályozási követelményekkel.
Általában bárki használhatja a panaszcsatornát, többek között az alkalmazottak, az ügyfelek, a beszállítók, a vállalkozók és a befektetők is.
A legtöbb szervezetnek vannak olyan irányelvei és eljárásai, amelyek a panaszcsatornákat konkrét szervezeti kérdésekre korlátozzák. Például egy panaszcsatorna kizárólag a munkahelyi szexuális zaklatás vagy diszkrimináció bejelentésére szolgálhat és csak a munkavállalók tehetnek ilyen bejelentéseket.
Az is gyakori, hogy névtelen bejelentést tesznek lehetővé, bár ez a szervezettől és a panasz jellegétől függően változhat. Bizonyos esetekben a panaszosoktól további információkat kérhetnek a megfelelő kivizsgálás érdekében.
Mindenesetre alapvető fontosságú, hogy a szervezet világos és következetes irányelveket dolgozzon ki a panaszcsatorna használatára vonatkozóan, és ezeket világosan és hatékonyan kommunikálja valamennyi alkalmazott és érdekelt fél felé.
A panaszcsatorna több érdekelt fél számára előnyös:
A szervezet: A panaszcsatorna lehetővé teszi a szervezet számára, hogy gyorsan és hatékonyan észlelje és kezelje az esetleges jogsértéseket, szabálytalanságokat vagy etikátlan magatartást, ami segíthet megelőzni a jogi és hírnévbeli kockázatokat. Emellett a nyílt és átlátható panaszkultúra növelheti a szervezet alkalmazottainak, ügyfeleinek és partnereinek bizalmát.
Alkalmazottak: A panaszcsatorna értékes eszköz lehet azon alkalmazottak számára, akik a vállalaton belüli helytelen gyakorlatokat vagy illegális viselkedést kívánnak bejelenteni. Javíthatja a munkakörnyezetet és növelheti a munkahely biztonságát.
Harmadik felek: A panaszcsatorna lehetővé teheti az ügyfelek, beszállítók és érdekelt felek számára, hogy jelentsék a szervezet esetleges illegális vagy nem megfelelő gyakorlatát, ami segíthet a fogyasztói jogok védelmében, a termékek és szolgáltatások minőségének javításában, valamint a gazdaság és a társadalom védelmében.
A panaszcsatorna létrehozása eleve nem árthat senkinek, ha megfelelően alkalmazzák, továbbá elősegíti az átláthatóság és az üzleti etika kultúráját. Egyes egyének vagy csoportok azonban kellemetlenül érezhetik magukat vagy neheztelhetnek a panaszcsatorna létezése miatt, különösen, ha úgy gondolják, hogy a szervezet megpróbálja ellenőrizni vagy felügyelni az alkalmazottait vagy partnereit. Bármely olyan egyén vagy csoport, aki a szervezeten belüli etikátlan vagy illegális gyakorlatokból hasznot húz, sértőnek érezheti a panaszcsatorna létezését.
Fontos megjegyezni, hogy egy jól megtervezett és irányított panaszcsatorna nem arra törekszik, hogy bárkit is megvádoljon vagy megbüntessen, hanem arra, hogy azonosítsa és megelőzze a nem megfelelő gyakorlatokat, és megvédje az összes érdekelt felet a lehetséges jogi és hírnevet érintő kockázatoktól.
A panaszcsatorna több intézkedést is bevezethet az általa kezelt panaszok bizalmas kezelésének védelme érdekében, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a bejelentő személyeket arra ösztönözze, hogy jóhiszeműen, megtorlástól való félelem nélkül tegyenek bejelentést. Néhány ilyen intézkedés a következő: anonimitás, korlátozott hozzáférés a fiókhoz - így csak a panaszcsatornához rendelt személyzet férhet hozzá az információkhoz -, valamint a panasszal élő személy és a szervezet közötti kommunikáció visszafejtése és titkosítása a rendszer hitelességének védelme és a panaszok bizalmas kezelése és megoldása érdekében.
A panaszcsatorna megvalósítása a panaszos adatainak feldolgozásával jár, amelyre az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR) vonatkozik. Az alábbiakban bemutatunk néhány intézkedést, amelyet egy panaszcsatorna a GDPR követelményeinek való megfelelés érdekében megvalósíthat.
A panasztevő hozzájárulása: a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása vagy tárolása előtt a bejelentő személynek kifejezetten hozzájárulását kell adnia az adott célhoz.
A bejelentő jogai: A panasszal élőket tájékoztatni kell a GDPR szerinti jogaikról, például az adataikhoz való hozzáférés, azok helyesbítéséhez vagy törléséhez való jogukról. A bejelentőket tájékoztatni kell arról is, hogy jogukban áll panaszt tenni egy adatvédelmi hatóságnál, ha úgy vélik, hogy jogaikat nem tartják tiszteletben.
Adatbiztonság: A panaszcsatornát üzemeltető cégnek technikai és szervezési intézkedéseket kell hoznia a bejelentő adatainak biztonsága érdekében. Ez magában foglalhatja az adatok titkosítását, az adatokhoz való hozzáférés korlátozását és a személyzet adatbiztonsággal kapcsolatos képzését.
Különleges adatok védelme: Ha különlegesen érzékeny adatokat, például egészségügyi vagy vallási meggyőződésre vonatkozó információkat kezelnek, a vállalatnak további intézkedéseket kell hoznia azok védelmének biztosítása érdekében és meg kell felelnie az ilyen típusú adatokra vonatkozó GDPR-szabályoknak.
Megőrzési időszak: A személyes adatokat a gyűjtés céljának eléréséhez szükséges ideig lehet megőrizni a GDPR rendelkezései szerint.
Lehetséges panaszcsatornát létrehozni egy dokumentumkezelő szoftverrel?
Igen, lehetséges. Illetve, ha még nem rendelkezik ilyennel a vállalat, akkor nagyon ajánlott beszerezni egyet. Az OpenKM-hez hasonló dokumentumkezelő rendszerek lehetővé teszik a szervezet dokumentumainak és információinak hatékony kezelését, beleértve a panaszok nyilvántartását is.
Az OpenKM dokumentumkezelő szoftverrel létrehozott panaszcsatorna lehetővé tenné a panaszok fogadását, nyomon követését és kezelését központosított és online módon, olyan funkciókkal, mint:
A panaszok nyilvántartása és nyomon követése: Az OpenKM lehetővé teszi a beérkezett panaszok nyilvántartását, osztályozását, hozzárendelését és nyomon követését.
Értesítés a frissítésekről: Az OpenKM dokumentumkezelő szoftvere üzeneteket küld az érdekelteknek a panaszok, a folyamatban lévő vizsgálatok és a megoldások állásáról.
Biztonság és titoktartás: Az OpenKM dokumentumkezelő rendszere magas szintű biztonságot és adatvédelmet nyújt, biztosítva a panaszok bizalmas kezelését és a panaszosok védelmét.
Intézkedések rögzítése és nyomon követése: Az OpenKM lehetővé teszi a panaszok nyomán tett intézkedések kezelését és a megtett intézkedések dokumentálását.
A dokumentumkezelő szoftvert megfelelően kell konfigurálni, hogy megfeleljen az adatvédelmi és titoktartási előírásoknak, és biztosítsa a kapott jelentések integritását és bizalmas jellegét. Ha szervezetében szükség van egy panaszcsatornára, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.